Beépített programok.:
Ez a Commodore számítógép a 4
beépített programjáról "3-PLUS-1 ON KEY F1" kapta a nevét.
A beépített programok között van Szövegszerkesztő
táblázatkezelő adatbáziskezelő... Ezek között a "C="+"C"
billentyu együttes lenyomása, után beírt kulcsszavakkal lehet kapcsolni mint egy
"Multitaszk" rendszerben. (TW Szövegszerkesztő, TC Táblázatkezelő, TF
Adatbáziskezelő, GR Grafikonkészítő) Sajnos angol billentyuzetkiosztással, mert a
gépek többsége nem rendelkezik magyar kiosztásos ROM-mal. Persze lehet minden
indítás elott betölteni a Magyar ékezetes karakterkészletet is, de ez egy kicsit
macerás dolog.
Természetesen bármelyikből lehet azonnal nyomtatni is. Ha a gép
magyar ROM-mal van felszerve akkor még hátra van olyan nyomtató beszerzése is, ami tud
ékezeteket nyomtatni (Akkoriban gyártott számítógépeken még nem grafikát
nyomtatott a szövegszerkesztő) Esetleg lehetett a nyomtató ROM-ját is magyarra
fejleszteni. A "Plus/4 Beépített programok kezelése" c. könyv részletesen
foglalkozik a használatukkal. Én is használtam, és fogom is, vagy az emulátoron, mert
még most is vannak ott adatbázisaim lemezen. Star commanderrel (Lásd Felhasználói programok) D64 állományba lehet az egész
lemezt írni. (Lásd Pc-s programok leírásai) Még nem lett
tesztelve emulátoron, hogy írni is és olvasni is tudja-e az adatbáziskezelő a
lemezeket.
Bszggg
És egy leírás: készítője: Balassy Mihály aki felhívta a figyelmet rá:
Gannater János
mindkettőjüknek köszönet.
///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////
//Használati Utasítás a Commodore Plus/4-es Számítógéphez.//
///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////
Ez a leírás se, nem a teljes se nem a hivatalos használati útmutató a beépített
programokról!
Tartalomjegyzék:
----------------------------------------------------------------
| 1. A Beépített programokról általában.
|
| 1.1 Beépített programok behívása.
|
| 1.2 Váltás a programok között
|
| 2. A Szövegszerkesztő
|
| 2.1 Cursor mozgatások, speciális billentyű parancsok
|
| 2.2 Szövegszerkesztési parancsok
|
| 2.3 Szövegformázás parancsok
|
| 3. A Táblázatkezelő |
| 4. A Grafikonrajzoló |
| 5. Az Adatbázis kezelő |
----------------------------------------------------------------
|1.|
A Commodore Plus/4-es számítógépbe 3+1 beépített program található.
A 3 fő program a Szövegszerkesztő a Táblázatkezelő és az Adatbáziskezelő.
A 4-edik a Grafikonrajzoló, ami a Táblázatkezelő egy külön funkciója.
|1.1|
A beépített programokat az F1 billentyű lenyomásával, majd a Return gomb
leütésével hívhatjuk elő.
Ekkor a gép először megjeleníti a készítők nevét, majd egyből behívja a
Szövegszerkesztőt.
|1.2|
A programok között váltást viszonylag nehézkesen oldották meg.
Először ugyanis be kell lépni a karakteres parancssorba, amit a C= billentyű és
a C együttes lenyomásával (C= + C) idézhetünk elő.
A parancssornál először a behívott program nevét (W, C) és egy > jelet látunk.
A TW kulcsszó, majd a Return gomb lenyomásával a szövegszerkesztőbe lépünk be.
A TC-vel a táblázatkezelőbe és a TF-el az adatbázis-kezelőbe.
|2.|
A Szövegszerkesztő funkció nem nevezhető igazán szövegszerkesztőnek, mert maga a
sorok száma is limitálva van már benne és kevés szövegszerkesztési funkcióval
rendelkezik.
Ugyanakkor egy jól működő jegyzettömbnek tökéletesen megfelel.
|2.1|
CLR (SHIFT CLR/HOME) - A cursort a szöveg végére viszi
Control = - Tabulátor pozíció beállítása
Control 9 - Fordított videó képet csinál
Control 0 - A Control9 parancs visszaállítása
DEL - Karakter törlés (balra)
C= + R vagy F2 - A cursort jobboldalra viszi (41-es pozició)
C= + L vagy F1 - A cursort a baloldali margóra viszi
C= + O - A korábbi billentyűkombináció megismétlése
C= + @ - Véletlenül lenyomott return visszaállítása
HOME - A cursort a legfelső sorba viszi
INSERT (SHIFT INST/DEL) - Szóköz beiktatása (jobbra)
RETURN - Sor befejezése
SHIFT RETURN - A baloldali margóra viszi a cursort
SHIFT = - Tabulátor
|2.2|
A következő parancsokat csak parancssoros üzemmódban érhetjük el (C= + C).
CA - A lemezen lévő fájlok és a szabad terület kiírása blockokban (1block =
254 karakter)
CB - Másolható blockok azonosítása
CM - Memória törlése
CP - Összes pointer törlése
CT - Tabulátorok törlése
DB - Block törlése
DF - File törlése
DL - Karakter vagy sor törlése
EP - Egy pointer törlése
IB - Block beszúrása
ID - Lemez inicializálása (Mentés előtt mindig végre kell hajtani ezt a
parancsot.)
IL - Szövegsor beszúrása
LF - Fájl betöltése
MF - A memóriába lévő dokumentumhoz egy fájl hozzáfűzése
PR - Dokumentum nyomtatása
RE - Keresés vagy csere
SF - Dokumentum mentése
SP - Pointer beállítása
SR - Keresés
*P - Memóriába levő dokumentum nyomtatása
|2.3|
A következő beállítások csak a nyomtatásra értendőek.
Asc - ASCII karaktereket küld a nyomtatónak. ASCII karaktereket dőlt vagy
speciális karaktereknél kell használni.
Center - A szöveget középre helyezi
Justify - Jobbra igazít
Linkfile - A nyomtatási listához további fájlok hozzáadása
Lmarg - Beállítja a baloldali margót
Nextpage - Lapdobás
NoJustify - Alapértelmezett jobboldali margó visszaállítása
Nowrap - Táblázatok nyomtatásához kell használni
No#page - Deaktiválja a #Page parancsot
Other - Nem Commodore nyomtatóknál kell használni
Pagelen - Módosítja az egy oldalra nyomtatott sorok számát
(alapértelmezett: 60)
Pagepause - Minden oldal után leállítja a nyomtatót
Papersize - Papírméret beállítása, a Pagelen-et is módosítani kell hozzá.
(alapértelmezett: 66)
Pause - Nyomtatás felfüggesztése a Return gomb újbóli megnyomásáig
Rmarg - Jobboldali margó beállítása
Set#pg - Oldalszám beállítása. A #Page-el kell együtt használni
#Page - Oldalszám kiírása a dokumentum alján
Wrapon - Szövegszerkesztőnél kell használni
|3.|
A táblázatkezelő szerintem egy egészen jól használható kis alkalmazás.
Igaz vannak hiányosságai is, a mai táblázatkezelőkhöz képest.
Az egyik ilyen legszembetűnőbb az, hogy külön meg kell adni, hogy az adott
táblázatban milyen tartalmat akarunk illeszteni (szöveg, formula, érték).
A cellák közötti lépéseket is elég körülményesen oldották meg, mivel az alul
lévő navigációs billentyűkkel csak fel és le lehet mozogni.
Az oszlopok között az F1 (előre) és F2 (hátra) gombokkal lehet lépkedi. A
táblázat alatti információs sorok nagyon hasznos funkciókat látnak el.
Először az oszlop, majd a sor adott számát mutatja. Előtte egy R; C jelzést
látunk, ami a későbbiekben nagyon fontos lesz, ha konkrét cellába kell lépnünk,
mert ebben a sorrendben és formában kell megadni őket (sor;oszlop).
A pipe (|) után az adott mezőre érvényes beviteli módot látjuk.
Alapértelmezésben ez: Numeric, tehát értéket fogad.
Ahhoz, hogy szöveget írhassunk Text üzemmódba kell váltani ezt a C= + T
gombokkal tehetjük meg.
Értelemszerűen a formula mód a C= + F és a Numeric a C= + N.Létezik még egy
beviteli mód a C= + C, tehát a Command mód, ahol parancsokat adhatunk a
táblázatkezelőnek.
A 2.2-es fejezetben tárgyalt parancsok szinte mindegyike érvényes itt is.
Ilyen például, ha command módban beírjuk, hogy home, akkor a legelső cellába
ugrunk. A GOTO paranccsal léphetünk egy adott cellába.
Mint már előbb említettem a sorrend itt nagyon fontos. Például, ha a hatos sor
negyedik oszlopába szeretnénk lépni ezt kell beírni a command módban: goto 6;4.
A funkciók közé egy nagyon hasznos cellamásolási funkciót is beépítettek. Ezt a
copy paranccsal érhetjük el. Nagyon fontos, hogy azon a cellán álljunk ahová a
tartalmat be szeretnénk másolni.
Így például a 4;4–es cella tartalmát úgy másolhatjuk az 1;1-esbe, ha először
rámegyünk az 1;1-esre (goto 1;1), majd kiadjuk ott azt a parancsot: copy 4;4.
Ahhoz, hogy az előző feladatot megismételjük a C= + Q gombot kell lenyomni.
Egy formula megadása viszonylag egyszerű feladat. Be kell lépni a formula módba
és két vagy esetleg több cella közötti műveletet kell megadni (Pl.: 5;5 + 2;2).
Lehetőségünk van még továbbá a cellák ’lefagyasztására’, tehát ne lehessen
módosítani őket csak akkor ha nagyon szükség van rá.
Ezt a funkciót a command promt-ba kell beírni. Freeze vagy Unfreeze, ha esetleg
fel akarjuk bontani ezt a korlátozást.
|4.|
A grafikonkezelő valójában nem egy különálló program, hanem a táblázatkezelő egy
része. Ezért is úgy nevezték el, hogy 3 + 1, tehát három teljes program és egy
kiegészítő. Funkcionalitását tekintve eléggé gyerekcipőben jár. Nem lehet
változtatni a különböző kinézetek között; egyszerűen a táblázatkezelő command
proptjában a GR parancsot kell beírni és máris megjelenik a táblázat.
|5.|
Az adat-báziskezelő használata szinte lehetetlen lemezes meghajtó nélkül. Ez
szerintem egy nagyon nagy hibája a programnak, mivel sem kazettás meghajtóval
sem a memória felhasználásával nem tud jól működni. Mielőtt használnánk ezt a
programot ne felejtsük el, hogy nem a szokványos Commodore fájl formátumot
használja, tehát azt a lemezt amit itt az adat-báziskezelőben használunk csak is
itt tudjuk használni és a rajta levő összes fájl el fog veszni, mivel már a
paraméterek megadása után egyből formattálni akarja a lemezt.
Figyelem! Ez a leírás közel sem a teljes használati útmutatója a Plus/4
beépített programjainak. Amennyiben van észrevételed a leírással
kapcsolatban esetleg ismersz más parancsokat is amik ebből kimaradtak, szívesen
várom leveleiteket.
Az Interneten biztos megtaláljátok valamelyik E-mail címemet, ha beadtok egy
olyan keresés-t a google-nek, vagy más keresőnek: „Balassy Mihály”
Balassy Mihály
Utolsó módosítás: 2003-05-02